Egy hónapja nem írtam. Nem volt kedvem és azt éreztem, hogy épp elég sok a változó, nap, mint nap történik valami, nincs még kiforrva semmi. Így is volt. Lassan kezdenek helyükre kerülni az építőkockák, lassan végre tényleg látjuk az irányokat, tendenciákat és el lehet kezdeni azon morfondírozni, hogy jó-e az irány, vagy nem.
Számba vehetném az elmúlt egy hónap alakulásást, de inkább csak egy-egy lényegi pontot tudok kiragadni, ami alapvetően mond ellent mindenféle demokratikus érzésemnek. Mostanság ami leginkább aggaszt az a köztársasági elnök körüli mizéria, mely lényegében egyfajta esszenciája az elmúlt egy hónapnak, hogy mit is várhatunk az elkövetkezendő négy, sőt, inkább negyvennégy évnek.
Sólyom Lászlót nem szeretem mint köztársasági elnököt. Pont. Markáns véleményével inkább éreztem azt, hogy ő politikus, minthogy az egész nemzetet képviselje. Képviselte, de megnyilatkozásaival a nemzet egységének nem tett jót, nem tudta összefogni. Idáig. Amióta Schmidt Pál neve felmerült, mint Sólyom utódja, kézzel lábbal ragaszkodnék Sólyomhoz, hogy inkább egy markáns véleményt, mint egy olyan embert, aki nyilvánvalóan és egyértelműen jobb oldali értékeket vall. Őt odaültetni egyértelműen azt jelenti, hogy tojunk a nemzeti egységre, tojunk az emberek politikai beállítottságára. Kétharmad? Nincs ennyi jobboldali ember ebben az országban, viszont kiábrándult emberből van kétharmad. Döbbenetes látni, hogy az embereket úgy meglehet vezetni, mint vásári bazárban a szamarat. Ez a kétharmad, nem az a kétharmad, mint amit Viktor bácsi állít. Vagy Pali bácsi. Palira veszik az egész országot úgy ahogy van.
Túl azon, hogy ideológiailag helytelen köztársasági elnöknek választani Schmidt Pált, van más érv is. Tfh jobboldali beállítottságú az ország (ami csöppet vicces, a FIDESZ konzervatívnak távolról sem nevezhető ötleteivel és megnyilatkozásaival, bár a hülyeséget konzerválni lehet persze...). Szerencsétlen ember nyilván a FIDESZ érdekköreiből jön. Hogy tud ez az ember őrködni az alkotmányosság felett? Hogy tudja majd a kisebbség érdekeit, kérdéseit összefogni? Hogy tud egységet teremteni? Hogy tud egy olyan ember minket képviselni, akinek fogalma sincs a magyar realitásról (utalnék itt egy indexes cikkre, mely szerint minden fiatal zajban szórakozik és a gép előtt ül, ami rossz szerinte, holott ki tudja, ha iNemzetet akarunk csinálni...). Ez az egész dolog semmire nem jó. Nincs értelme. Úgy érzem, ez a lépés a háttérben leginkább valakinek a hatalmát szolgálja.
Sólyom Lászlóról legalább tudtam, hogy az emberek érdekeit tényleg képviseli, markáns véleményei ellenére. Éreztem, hogy ő egyenes gerinccel kiáll mellettünk és hogy senki nincs leszarva. Nem lesz leszarva. Most viszont érzem, hogy igen.
Sólyomot amennyire nem szeretem, oly annyira nem akarom, hogy elmenjen most. Furcsa dolog, de pár napig már csak ő az egyetlen garancia számomra is, hogy ebben az országban valaki velem is foglalkozik. Én is vagyok. Engem is képviselnek. Jön majd augusztus 5-e és abban a pillanatban egy rendszerváltozás, amely rendszertől félek, mint naív liberális. Isten adja, hogy ne legyen igazam egy picit sem.
